GENFEST. Tíz éve, 2012. augusztus 30. és szeptember 2. között Budapest adott otthont a Fokoláre Mozgalom elkötelezett fiataljai, a genek világméretű találkozójának, amelyen mintegy tizenkétezren gyűltek össze. Gőbel Ágostonnal és ...
Megélni az igét a középkorban – Skóciai Szent Margit szellemisége
Magyarországról indult, Skóciáig jutott és szentté vált. Margit november 16-án, 1093-ban halt meg. Nő létére nagy hatással volt a korabeli egyházra, irgalmas lelkülete környezetére és népére egyaránt ösztönzőleg hatott. Jézus követése, Isten igéje volt felnőtt élete vezérmotívuma. Szellemiségéből ma is inspirálódhatunk.

Olvasási idő: 4 perc
Róth Ágnes: Skóciai Szent Margit
Mecseknádasd és Óbánya között egy hegytetőn bújik meg a romos Rékavár. Misztikus a hely, és megérintett, mikor itt jártam pár éve. Itt, Baranyában született ugyanis 1047-ben Szent Margit, akinek édesanyja, Ágota talán magyar volt, és akinek királyi származása és a kor politikai játszmái úgy hozták, hogy a kegyetlen, véreskezű Malcolm skót királynak adják feleségül.
Férjét megszelídítette, buzgó hitéletre vezette egész népével együtt, és végül Skócia egyik védőszentje lett.
Miért is különleges Skóciai Szent Margit élete? Mit tudott ez a 11. században élt, sugárzó lelkületű nő, ami miatt még ma is érdemes a tetteiből inspirálódni?
A Magyar Királyságban nevelkedett lány apja, Edvárd száműzött angol herceg volt. Margit alig tízévesen kénytelen volt a családjával visszatérni Angliába, ahol apjából rövid időre trónörökös vált. Apja hirtelen halála után Margit öccse ült a trónra, ám 1066-ban egy sorsfordító ütközetben a normannok elfoglalták az országot, így Margit anyjával és testvéreivel ismét menekülni kényszerült.
Milyen lehet hazát váltani? Elköltözni a megszokott tájakról, megérkezni egy olyan országba, amely szinte minden szempontból idegen a számunkra? Majd innen is elmenekülni, tovább, egy még ismeretlenebb földre?
Skóciában, Anglia esküdt ellenségében Margitra kényszerházasság és egy hitre éhező, a kereszténységbe beleszürkült nép várt. Ő azonban nem roppant meg a rá váró terhek súlya alatt: kitartó hittel és szeretettel megszelídítette férjét, a családi életnek szentelte magát. Mindeközben igyekezett eggyé válni népével, és Istent szolgálni ezen a sajátságos korabeli hivatáson keresztül. „A királyné népének jótevője, a szegények segítője, az Egyház pártfogója volt. Egyházi reformok fűződnek nevéhez: egységesítette a liturgiát, rendezte az egyházi visszásságokat; templomokat, kolostorokat építtetett. Ő alapította a dunfermline-i apátságot.”[1]
Margit több szempontból is emlékeztet a nála később élt Árpád-házi Szent Erzsébet alakjára: mindketten Magyarországról kerültek idegen földre, idegen udvarba feleségnek, és az új környezetüket igyekeztek szeretni. Mindketten nagy hatással voltak a férjükre, családjukra egyaránt. A szegények szolgálata, betegek ápolása és az adakozás kedves volt szívüknek.
Ha olvasgatjuk Dunfermline-i Turgot hagiográfiáját, amelyet Margit gyóntatójaként írt meg Margit lánya, Matilda német-római császárné számára, két mozzanat kiemelendő a skótok királynéjának szellemiségéből: egyrészt nőként az egyházra és a teológiára gyakorolt hatása, másrészt példamutatása Jézus követésében, kifejezetten a Szentírás igéinek megvalósítására alapozva.
Turgot gyóntató papként személyesen, bizalmasan ismerte Margitot, aki megosztotta vele legbelsőbb lelki életét. Lenyűgöző, hogy Turgot mennyire tisztelettel és csodálattal ír erről a nőről, akit Szentlélektől elteltnek és Istennél idéző lelkűnek nevez, aki mélyen megélte a hitet, és akinek szavai teológiai jártasságról tanúskodtak: „Amikor a lélek megváltásáról és az örök élet édességéről beszélt nekem, minden kimondott szava telve volt kegyelemmel, hogy minden bizonnyal a Szentlélek maga – aki valóban benne lakozott – szólt ajkáról.”[2] Egy nő, aki a megváltásról gondolkodik, és képes ámulatba ejteni egy írástudó papot!
A lelkesedés, és az Istennel megélt élet boldogság tapasztalata tükröződik Margit felnőtt életében.
Részt vett zsinaton, hozzászólt a tanítás egyes kérdéseihez, és összességében karizmatikus személyiségével sikeresen megújította a 11. században ellaposodott és furcsa hagyományokat gyakorló skót egyházi életet.
Turgot számos erényes cselekedetét támasztotta alá azzal az igehellyel, amelyet Margit szeretett volna megélni: „Bőven adakozik a szegényeknek. Igazsága örökre megmarad” (Zsolt 111,9; Káldi ford).
És valóban, a királyné igyekezett mindenét elajándékozni, és erre buzdította a gazdagokat, nemeseket, udvaroncokat. A szegények nem távozhattak üres kézzel, amikor Margit kíséretében elvonult közöttük.
A böjti időben a saját szobájába hozatott kilenc éhező árva kisgyereket, saját maga készítette el nekik az ételt, és ölbe ültetve saját maga etette őket.
Mikor kérdezték, miért tette mindezt, azt válaszolta, hogy Jézusért, Jézus szolgájaként cselekedett. („Hiszen ifjúkorom óta növekedett velem a részvét és anyám méhéből jött ki velem!” [Jób 31,18; Káldi ford.])
Margit sokszor böjtölt és gyakorolt mindenféle önmegtagadásokat, amelyek az egészségére is kihatottak. Mai szemmel nézve ez különösen furcsának hat, de a tobzódó, habzsoló világban mostanság is sokan fedezik föl újra a kis önmegtagadások gyümölcseit, például az Exodus90 férfi lelkigyakorlat követői, vagy azok, akik valamiféle élelemmegvonással igyekeznek a lelkiekre fókuszálni. A betegeskedő, és gyakran hasfájós Margit királyné ilyenkor ezzel az igével tudott azonosulni: „Elég neked az én kegyelmem, mert az erő a gyöngeségben lesz teljessé.” (2Kor 12,9; Káldi ford.).
Politikai játszmák közepette – hiszen a középkornak ez a szakasza igencsak telve volt háborúval és ellenségeskedéssel –, Margit többször személyesen is a Skóciával ellenséges hadifoglyok segítségére sietett, ellátta őket, és váltságdíjat fizetett értük, hogy hazatérhessenek. Talán gyöngeség, mondhatnánk, hiszen a király felesége egy értelmetlen kegyet gyakorolt – az ellenség így könnyen azt hiheti, Skócia legyőzhető, hiszen még harcolni sem tudnak rendesen egy ilyen jámbor királyné mellett…
Ezek a gesztusok, önzetlen szeretet-tettek Margit életében kihatással voltak a környezetére, és sokak szemléletét változtatták meg.
Skóciai Szent Margit élete a mai világban is aktuális problémákkal volt tele, de ezekre képes volt a hit által keresni választ.
Megkívánok valami nassolnivalót? Néha nem árt, ha félre tudom tenni. Nem kell hasfájásig vinnem a böjtölést, mint Margit tette, de lelki épülésemre szolgálhat, ha úrrá tudok néha lenni a falánkságon.
Nehezemre esik az ima? Margit királyné mennyit és milyen kitartóan imádkozott, szent szövegeket olvasott mellé, elmélkedett Isten nagyságán…
Elmegyek egy rászoruló mellett? Sokan vannak, nem lehet mindnek adni, de ha csak egyetlen szemében is fölfedezem Jézus tekintetét, ahogy Margit oly sok szegényben meglátta őt!
Benne vagyok egy elviselhetetlennek tűnő élethelyzetben, nem tudok kijönni belőle? Margitot akarata ellenére adták férjhez egy kegyetlen királyhoz. Hála Istennek, ma már nem ebben a korban élünk, nem kényszerít minket államérdek házasságra… Viszont akkor is tudok szeretni, szerethetem a körülöttem lévőket, ha egy nehéz élethelyzetbe kerülök, és a szeretet őket is megváltoztathatja.
[1] https://www.magyarkurir.hu/hirek/skociai-szent-margit
[2] Dunfermline-i Turgot: Skóciai Margit élete [The Life of St. Margaret, Queen of Scotland. Translated from the Latin by William Forbes-Lleith, S.J. 2nd edition. Edinburgh, William Paterson, 1884.] 34. o.
Szükségünk van Rád! A fennmaradás a tét.
Legyél rendszeres támogatónk, hogy mi továbbra is minden hétköznap új, reményt adó cikkel jelentkezhessünk! Iratkozz fel hírlevelünkre!
Fotó: Antal M. Gergely
